MAGD-IR-121 A magyar irodalomtudomány történeti és elméleti hagyományai európai kontextusban

szeptember 14. megbeszélés

szeptember 21. Gyulai Pál: A költészet s az irodalmi műveltség; A nemzeti nyelv és Müller Miksa; A költészet lényegéről; Művészet és erkölcs; Hírlapjainkról

szeptember 28. Rákosi Jenő: Modern esztétika; Alexander Bernát: Irodalmi bajok; Riedl Frigyes: A magyar irodalom fő irányai (részletek)

október 5. Beöthy Zsolt:A magyar irodalom kis-tükre (részletek: I., XVII., XIX., XX., XXIV.); Az irodalomtörténet elmélete (részletek); Irodalmi forradalmaink

október 12. Schöpflin Aladár: A város, A magyar író, A magyar kritika; Ignotus: Író és közönség, Utóirat (A perzekutor-esztétikáról); Irodalom és társadalom-vita

október 19. Hatvany Lajos: Én és a könyvek (részletek)

október 26. Lukács György: Levél a „kísérlet”-ről, Az utak elváltak, Esztétikai kultúra

november 9. Pogány József: Irodalom és politika; Szabó Ervin–Bresztovszky Ernő: Proletárköltészet-vita

november 16. Szabó Dezső: Az irodalom mint társadalmi funkció, A legfiatalabb irodalom, Az individualizmus csődje

november 23. Horváth János: Magyar irodalomismeret; Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak (részletek)

november 30. Kassák Lajos: Az új művészet él, Az új versről

december 7. Babits Mihály: Az írástudók árulása; Új klasszicizmus felé

december 14. József Attila: Irodalom és szocializmus