BBN-IRO-202.2 A modern magyar irodalomkritika nyelvei (Az irodalom és a kultúra szövege)Lengyel Imre Zsoltlengyel.imre.zsolt@btk.elte.hu Csütörtök 10:00–11:30 A/220 A kurzus során az elmúlt másfél évszázad néhány jelentős magyar kritikusának kiválasztott szövegeit olvassuk el. Megpróbálunk módszereket találni e szövegek termékeny elemzéséhez, hogy feltárulhasson a műfaj sokfélesége, és értelmezhetővé váljanak a szerzők eltérő céljai, eljárásai, történeti meghatározottságai. A kurzus szemináriumi formában működik. Tervezett menetrend: február 15. [megbeszélés] február 22. Péterfy Jenő: Jókai Mór (1881), Bírálóimnak (1881), Wohl Stefanie: Aranyfüst (1887), Justh Zsigmond: Káprázatok (1887), Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös (1889), Kabos Ede: Koldusok (1893) [Balogh Adrienn] március 1. Ignotus: Kozma Andor (1892), Rossz versek (1893), Szabolcska Mihály: Hangulatok (1894), Erkölcsös irodalom (1895), A falu s a város (1897), A dada (1902), Ady Endre (1908), A fekete zongora (1908), A megváltás felé (1908), Babits (1909), A lírai kritika (1910) [Imre Lukács] március 8. Schöpflin Aladár: Rövidkritikák a Vasárnapi Újságból (Új versek [1906], Késő szerelem [1906], Négy fal között [1907], Vér és arany [1907], A magam ösvényén [1907], Budapest [1908], Versek [1909], Levelek Irisz koszorújából [1909], Az Illés szekerén [1909], Hét krajcár [1909], Lamentációk [1909], Magyar symphoniák [1909], Az isteni kert [1910], Sári bíró [1910], Dalok hazulról [1910], Turáni dalok [1910], A szegény kis gyermek panaszai [1910], Sárarany [1911], A régi ház [1914]), Szépirodalmi szemle (1913, 1914) [Horog Vanda, Kiss Judit] március 22. Horváth János: Ady s a legújabb magyar líra (1910) [Gubovics Katalin Rozália, Kovács Antónia] április 5. Lukács György: Új magyar líra. Ady Endre: Az Illés szekerén (1909), Balázs Béla: Halálos fiatalság (1918), Kiknek nem kell és miért a Balázs Béla költészete (1918), Molnár Ferenc Andorja (1918) [Kondor Tamás] április 12. Halász Gábor: A líra halála (1929), Álbarbárok (1932), Te meg a világ (1933), Gelléri Andor Endréről (1934), Prae (1934), A líra ellenforradalma (1937), József Attila. Összes versei megjelenése alkalmából (1938) [Szabó Marcell] április 19. Fehér Ferenc: Testvéri énekesek (1969), Ítélet van (1969), Konrád György: A látogató (1969) [Szilák Flóra] április 26. Balassa Péter: Vagyunk (1980), Az ősi rend (1983), A cselekmény rejtélye mint anekdotikus forma (1984) [Aczél Gábor] május 3. Bán Zoltán András: Az üresség könyveiből, A retorika vízjele, A legboldogabb magyar író, Kertész Imre: A kudarc, A főmű (Bodor Ádám: Sinistra körzet), Szívsoha, A savanyítóban, A szépség kopasz koldusa [Dobos Barna] május 10. Farkas Zsolt: A Halálnapló mondatairól, Szép és jó és szép és jó, A Szépség és a Szörnyeteg [Bagyula Boglárka] május 17. Bagi Zsolt: Elmeél és Bildung (2010), A novella és az optimizmus (2013), Kitörni a világból (2013), Az elhavasodás és a burzsoázia tudata (2016) [Szabó Csanád] Letölthető anyagok [ELTE IIG azonosító és jelszó szükséges!] Szakirodalom (a vizsgán legalább egy szöveg ismerete elvárás minden tételhez) Németh G. Béla. Péterfy Jenő. Bp.: Akad. K., 1988. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/MuMaTu-a-mult-magyar-tudosai-1/peterfy-jeno-4FBA/.
Bodor Béla. „A tragikum törvénye előtt. Adalékok Péterfy Jenő pályaképéhez”. Central European Time, 1994, 79–86.
Angyalosi Gergely. „A nem osztott vélemény. Ignotus irodalmi nézeteiről”. Bárka: irodalmi és művészeti folyóirat 6., 3. (1998): 85–91. http://www.barkaonline.hu/archivum/barka_1998_3.pdf#page=51.
Lengyel András. „»Minden forradalom elfeledi megindítóit«. Ignotus és A Hét alapozó, közös másfél évtizedéről”. Múlt és jövő, 4 (2017): 55–74.
Széchenyi Ágnes. „A par excellence modern kritikus kiformálódása egy hivatását túlélt hetilapban. Schöpflin Aladár a Vasárnapi Ujságnál”. Magyar könyvszemle 131., 1. (2015): 76–100. http://real.mtak.hu/24864/1/Szechenyi_MKsz_2015_1_u.pdf.
Rákai Orsolya. A teljes zenekar. Schöpflin Aladár és a társadalmi modernség irodalmi jelentősége. Klasszikusok. Budapest: EditioPrinceps, 2013, 102–126. http://real.mtak.hu/7600/1/Ra%CC%81kaiScho%CC%88pflin1.pdf.
Kenyeres Zoltán. „Vázlat Horváth Jánosról: a nemzeti klasszicista értékrend szintézise”. In Irodalom, történet, írás, 17–55. Budapest: Anonymus, 1995. http://mek.oszk.hu/08300/08357/08357.htm#12.
Bori Imre. „Egy korszak Lukács György és a magyar irodalom kapcsolatában”. Létünk, 6 (1985): 779–95. http://adattar.vmmi.org/cikkek/3084/letunk_1985.06_02_bori_imre.pdf.
Kenyeres Zoltán. „Lukács György magyar tanulmányai 1945-ig: pályakezdés és a marxista értékrend első változatai”. In Irodalom, történet, írás, 56–90. Budapest: Anonymus, 1995. http://mek.oszk.hu/08300/08357/08357.htm#15.
Bodnár György. „A klasszicizmustól az újrealizmusig": Halász Gábor (1901-1945)”. In Párbeszéd az idővel: válogatott tanulmányok, esszék, kritikák, 388–94. Budapest: Argumentum, 2009.
Kappanyos András. „Két konzervatív kritikus 2.” Literatura, 4. (1998): 428–46. real-j.mtak.hu/1468/1/LITERATURA_1998.pdf#page=446.
Poszler György. „Illúzió és értelem": vázlat az »esszéista nemzedék« portréjához”. In Ars poetica - ars teoretica: válogatott tanulmányok, 113–44. Budapest: Magvető, 2006.
Margócsy István. „Egy magatartás”. Fehér Ferenc: Magatartások. Holmi 14., 6. (2002): 805–13. http://www.holmi.org/2002/06/margocsy-istvan-egy-magatartas-feher-ferenc-magatartasok-biralatok-a-hatvanas-evekbol.
Veres András. „Fehér Ferenc: Magatartások [recenzió]”. Kritika 30., 12. (2001): 32–33.
Bazsányi Sándor. „»Alászállás« helyett »túllépés« (Balassa Péter Esterházy Péter-pályaértelmezésének íve)”. Tiszatáj 60., 3. (2006): 86–92. http://epa.oszk.hu/00700/00713/00175/pdf.
Kulcsár-Szabó Zoltán. „Balassa Péter: Mi tanulható az Újholdtól?” BUKSZ 22., 2. (2010): 147–50. http://epa.oszk.hu/00000/00015/00058/pdf.
Györffy Miklós. „Bán Zoltán András: Az elme szabad állat”. Kritika: társadalomelméleti és kulturális lap 31., 7–8. (2002): 40–42.
Keresztesi József. „A bálványok hallgatnak": Bán Zoltán András: Az elme szabad állat”. Jelenkor 45., 9. (2002): 966–74. http://www.jelenkor.net/archivum/cikk/287/a-balvanyok-hallgatnak.
Pogrányi Péter. „Heteronóm érzület. Farkas Zsolt: Szia”. Műút: irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat 59., 44. (2014): 56–58. http://www.muut.hu/?p=6564.
Sipos Balázs. „Szabadságtréningek. Farkas Zsolt: Szia”, é. n. http://www.jelenkor.net/visszhang/222/szabadsagtreningek.
Bárány Tibor. „A hely szelleme": Bagi Zsolt: Helyi arcok, egyetemes tekintetek. Facies localis universi”. Holmi 25., 7. (2013): 932–50. http://epa.oszk.hu/01000/01050/00115/pdf.
A teljesítés feltételei: Azoknak, akik rendszeresen jártak az órára, és elkészítették a kért mennyiségű olvasónaplót, nem kell vizsgázniuk – de vizsgaidőpontra jelentkezniük igen! Az általuk készítendő 6-12000 leütéses esszét ideális esetben egy héttel, legkésőbb négy nappal a választott vizsgaidőpont előtt kell elküldeni az e-mailcímemre. Témája a félév során tárgyalt valamely szerző munkásságának elemző-problematizáló bemutatása; a választott szerző megegyezhet a kiselőadás témájával, de el is térhet tőle. A dolgozat megbeszélése és értékelése a vizsga időpontjában történik majd. A többieknek a választott időpontban szóbeli vizsgát kell tenniük. A vizsgán a feladat a félév során megtárgyalt szerzők munkásságának áttekintő ismertetése (lehetőség szerint érintve az adott szerző kritikafelfogásának, módszertanának, értékkritériumainak, stílusának, irodalom- és eszmetörténeti pozíciójának kérdéseit), hivatkozással az elolvasandó konkrét kritikákra. A tematikában félkövérrel kiemelt szövegek ismerete kötelező, a többié opcionális. A vizsgán négy tételt kell kihúzni, majd ezek közül kettőt kiválasztani. Egy tétel egy szerzőt jelent; a szerzőkhöz tartozó kritikák címe és témája meg lesz adva, ezeket nem szükséges memorizálni. A felkészüléshez a tematikában megadott és más szakirodalom egyaránt használható, de az ott felsoroltak közül tételenként egy-egy cikk ismerete elvárás. |
|
|