A szemináriumi dolgozatokra vonatkozó intézeti alapkövetelmények (forrás)

A szemináriumi dolgozat terjedelmének alsó határa 12.000 leütés.

A dolgozatnak legalább öt, az adott tárgyhoz kapcsolódó szekunder szöveg ismeretéről kell tanúskodnia. Ennek a követelménynek csak abban az esetben nem szükséges megfelelni, ha az adott témával kapcsolatban még nem született ennyi publikáció.

A jegyzetekben, illetve az olvasmányjegyzékben szereplő művek bibliográfiai leírásának követnie kell az Itk vagy It jegyzetelési szabványát, vagy az Intézet által kiadott segédletet (Jegyzetelési útmutató).

A dolgozat végén feltüntetett irodalomjegyzék önmagában nem tekinthető elégséges hivatkozásnak, az adott helyen mindig meg kell adni a pontos hivatkozást.

A szakirodalomra – a választott hivatkozási rendszernek megfelelően – lábjegyzetben vagy végjegyzetben vagy a szövegbe ékelt zárójeles jegyzetekben kell hivatkozni. (A különböző formákat nem szabad keverni.)

A dolgozatban a szó szerinti idézetek együttes aránya nem haladhatja meg a teljes szöveg 15%-át.

A szövegben nem fordulhat elő jelöletlen szó szerinti idézet, az ilyen idézet plágiumnak minősül és fegyelmi eljárást vonhat maga után.

A szövegben nem fordulhat elő jelöletlen tartalmi idézet. A dolgozatnak minden olyan része idézetnek minősül, amely nem a dolgozatíró szellemi munkája. Ilyen esetekben is hivatkozni kell az eredeti szerzőre. A jelöletlen tartalmi idézet plágiumnak minősül és fegyelmi eljárást vonhat maga után.

A dolgozatnak tartalmaznia kell a hallgató által aláírt alábbi nyilatkozatot:

„Alulírott [NÉV és NEPTUN-KÓD HELYE] kijelentem, hogy a jelen szemináriumi dolgozat saját szellemi termékem, abba mások munkáját pontos hivatkozás (és szó szerinti idézet esetén, idézőjel) nélkül nem építettem be. [KELTEZÉS, ALÁÍRÁS]”

A másolt, internetről letöltött stb. dolgozatok benyújtása plágiumnak minősül, és az SzMSz rendelkezéseinek megfelelően fegyelmi eljárást von maga után.

Kiegészítő tanácsok

A szépirodalmi művek forrását minden esetben meg kell adni – az egyes kiadások eltérők lehetnek, így nem mindegy, melyikre vonatkoznak a dolgozat megállapításai.

A szépirodalmi szövegeket igyekezzen minél megbízhatóbb forrásból idézni. Ha egy műnek van kritikai kiadása, használja lehetőleg azt. A MEK szövegei, a Fapadoskönyv kiadványai stb. lehetőség szerint kerülendők.

Dolgozata ne legyen csupán másoktól átvett megfigyelések kollázsa – mások állításait igyekezzen valamiféle saját gondolatmenetbe beilleszteni, azokat saját nézőpontja szerint bemutatni.

Törekedjen az irodalmi művek érdemi értelmezésére – a puszta leírás, ismertetés, élménybeszámoló még nem elegendő. A tárgyalt mű cselekményének elemzés nélküli külön összefoglalására nincs szükség.

Kerülje a túl általános, publicisztikus, tudománytalan, szubjektív eszmefuttatásokat – igyekezzen egzakt, bizonyítható állításokat tenni (és azokat be is bizonyítani), törekedjen a felvetett témák körül létrejött tudományos diskurzus figyelembevételére.

Ügyeljen a forráskritikára. Ne használjon fel például az interneten keringő információtörmelékeket, ha azok eredeti, hiteles forrását nem tudja beazonosítani.

Igyekezzen figyelembe venni a legfrissebb szakirodalmat, régi szövegek esetén törekedjen a tudománytörténeti szempontú forráskritikára.

Próbáljon minél megbízhatóbb forrásokra hivatkozni. Lehetőleg kerülje például az interneten fellelhető szemináriumi dolgozatokat, jegyzeteket.

Semmiképpen ne vegyen át jelzés nélkül szövegrészeket másoktól – ez plágiumnak számít.

A másoktól átvett gondolatok, megfigyelések, adatok forrását akkor is jelezni kell, ha magát a szöveget nem másolja át szó szerint, azt saját szavaival fogalmazza újra. Forrásmegjelölés nélkül csak azok a szakaszok maradhatnak, amelyekben saját eredményeit mutatja be.

A hivatkozások mindig legyenek pontosak: legyen egyértelmű az idézett szöveg szerzője, címe, megjelenési helye – ezek az információk internetes hivatkozás esetén sem maradhatnak el.

A hivatkozások formátuma tetszés szerint megválasztható, de használatuk a dolgozat során legyen egységes és következetes.

Jegyzetben mindig annak az oldalnak / azoknak az oldalaknak a számát kell megadni, ahol az idézett vagy említett szövegrész ténylegesen megtalálható (nem az egész tanulmány kezdetét és végét jelző oldalszámokat).

Egy jegyzet önmagában csak a legutóbbi információra vonatkozik. Ha hosszabb rész származik a megadott forrásból, azt tegye egyértelművé, például egy efféle nyitótagmondattal a főszövegben: „X. Y. szerint…”

Ha az idézett szövegben harmadik személytől származó megállapítások szerepelnek, azt jelezni kell.

Mindig tegye világossá, pontosan mit vett át a hivatkozott szövegből.

A bibliográfiában csak olyan mű szerepelhet, amelyre a dolgozatban hivatkozás található.

A dolgozatban hivatkozott minden művet fel kell tüntetni a bibliográfiában.